Ép testben ép lélek!

Az utóbbi évben igen sokat foglalkoztam magammal. És most egy teljesen új üzenet jött el számomra:

Ugyanolyan fontos a test oldaláról megindított ön-munka, mint az, amit eddig csináltam, amikor is a lélek teréből álltam hozzá önmagam fejlesztéséhez.

 

A rendszeres thai masszázs egyik legfontosabb következményeképp megjelent bennem az igény, a vágy arra, hogy belekezdjek egy intenzív tisztító kúrába. Sz utóbbi évben foglalkoztam már ilyesmivel, de amit most érzek az valami más. Nem valami külső forrásból származó, szuper módszert akarok kipróbálni… hogy ugyan milyen is lehet?…

…. belülről jön! Az igény is, és az is, hogy hogyan tegyem!

Tisztán látom és érzem mi a dolgom.

A masszázsok ideje alatti mély meditatív állapotban az az érzésem támadt, hogy mindaz a fájdalom, amit lélek-teremben hordozok, sok-sok előző életben összegyűjtött méreg, salakanyag zsigeri szinten a sejtjeimben és a sejt közötti tereimben vannak lerakódva. A kép, ami elérkezett hozzám, azt mutatta, hogy ezek a méreganyagok fájdalom szilánkokként vannak beékelődve a sejtjeim közé. Ez okozza azt nagymértékű fájdalmat, amit a testem majd minden táján érzékelek. Ezek a fájdalom kristályok, fájdalom szilánkok ‘élesek és szúrnak’.

A testemen végzett munka kihatással van az érzelmi mezőm állapotára, morfogenetikus mező frekvenciáira, információs tartalmára. Tehát, ha a testemet veszem fókuszba, és azon kezdek el dolgozni, az tisztító hatással lesz a finomabb szféráimra is.

 

Megterveztem a kúrát a még Gáborjáni Réka által tanultakat alapul véve. Megtanultam, hogy a fokozatosság fontos.

Nem rontunk ajtóstul a házba!… s legfőképpen nem, lelkünk templomába…

Megterveztem a fel és levezető szakasz, mely nálam nem túl látványos, hiszen alapvetően természetesen táplálkozom. Mindezzel együtt hagytam időt a testemnek, lelkemnek a ráhangolódásra, folyamatosan csökkentettem a táplálékot, és tértem át a csak zöldség evést követően a folyadékra. Napról-napra… Tudom, hogy a kúra hatékonysága nagyban múlik a beleim állapotán. Így, ahogy mindig is az útifűmaghéj jelen volt a folyamatban. Azt is tudom már magamról, hogy számomra a nem evés sokáig nemkifizetődő, mert ahogy mondják… elszállok. Nekem szükségem van az anyagi táplálékra ahhoz, hogy a földön tudjak maradni. Ezért én víz kúrát nem is tartok. Azok a napok, amikor folyadékon élek, nekem a gyümölcs smoothie-t jelentik. Jelen esetben a testem görögdinnye turmixot kért kis mézzel, citromlével, menta levéllel.

A harmadik napon egy újabb érzés érkezett el hozzám.

A masszírozás test munka. Jó eszköz a test hangolására.

Másnap át is mentem masszíroztatni. A masszázs közben folyamatosan mantráztam.

Elengedem a fájdalmat, Elengedem a fájdalom szilánkokat.

A masszázs folyamatában minden szinten dolgoztam. Ahogyan a testemen Ghem dolgozott… úgy dolgoztam én mentálisan, érzelmi szinten… s engedtem, hogy a testi tisztulás kivetüljön az aurám, a morfogenetikus – lélek – terem állapotára is. Utaztam időkben, utaztam terekben. Megjelentek előző életbeli villanások… melyekben annyit időztem, hogy elengedjem őket. Tudtam, hogy nem fontos mikor és mi történt…

Most csak az a fontos, hogy az elengedési döntés bennem megszületett… és a tisztulás működik.

Hazaérvén egyből lefeküdtem. Másnap reggelig aludtam. Mélyen. Nagyon mélyen…

Reggel jött a következő érzés:

A tudatos test-dörgölés fellazítja és szabaddá teszi a lerakódásokat.

Ezzel töltöttem a napot. Miközben a testemet masszíroztam a kis fából készült eszközzel, hol énekeltem, hol szavakkal mantráztam:

HAR HAR MUKANDE!

Felszabadítom magam. Elengedem a fájdalmat! Elengedek mindent, ami már nem kell!