Az orvosság körülvesz bennünket embereket. Ha a mai ember elkezdi keresni az Igazságot, rájön, hogy az egyik legnyilvánvalóbb gyógyszere az étele. Ha egyes ízeket kiemelünk, más ízek mértékét pedig lecsökkentjük, vagy elhanyagolunk étkezésünkben, akkor különböző hatásokat tudunk gyakorolni a szervezetünkre. Itt is, mint az önismeret minden területén a három alapelvet tartsuk magunknál: tudatos választás, változatosság és mértékletesség.

Az ayurvéda hat alapízt nevez meg, melyek táplálkozásunk során fontosak a doshák egyensúlyának megteremtésében, megtartásában, helyre állításában.

A 6 alapíz a következő:

  • édes
  • sós
  • savanyú
  • csípős
  • keserű
  • fanyar

 

 

Mindegyik íz magával hozza bizonyos őselemek energetikáját, mint pl. az édes íz a föld és a víz elem tulajdonságait ötvözi. A különböző ízek csökkenthetik, illetve növelhetik az egyes doshák jelenlétét.

Az ayurvédát alkalmazó gyógyítók az ételeket és a fűszereket is gyógyszerként használják, az egyes doshákra gyakorolt hatásaikat alapul véve. Szemlélet módjuk azon az Igazságon alapszik:

Ételed a gyógyszered

 

Metabolikus folyamatok

Az ayurvéda az emberi testben lejátszódó emésztési folyamatot metafóraként értelmezi, melyen keresztül láthatóvá válik az egyén minden metabolikus (anyagcsere) folyamata, és e folyamatok jellemzői. Az ember emésztésének jellegzetességei megmutatják, hogy hogyan dolgozza fel mindazt, amit a terébe bevisz, befogad. Mi az, amit ugyan magába fogad, de nem tudja megemészteni, s testének különböző tereiben lerakódásként, egymásra épülő rétegekben elkezdi felhalmozni. 

Táplálkozási szokásainkat megfigyelve térjünk ki a legalapvetőbb dolgokra is. Sokan például azt esznek, amit épp eléjük raknak, vagy ami épp a kezük ügyébe kerül. Választásuk nem tudatos, így a legtöbbször nem nekik való ételt esznek. Sokan élik életüket úgy, hogy folyamatosan kész-ételek vesznek, vagy büfékben étkeznek. És a legtöbben, akik ugyan magukra főznek általánosan elfogadott szabályokat, és soha meg nem kérdőjelezett főzési módszereket követnek.

A legtöbben azt sem érzékelik, hogy mennyire fontosak az étkezés körülményei. A nyugalom, csend, és a testünkre való fókuszálás, melyet éppen szeretettel táplálunk. A legtöbb mai ember evés közben is ugyanolyan rohanós és elfoglalt, mint a nap egyéb részeiben. Vagy folyamatosan beszélnek, vagy azt nézik, ami épp a tévében megy és egyáltalán nem figyelnek oda magukra és arra, amit épp tesznek.

A mai átlagos életet élő ember nem éber arra, hogy mennyire fontos a táp-lálkozás, és annak sokrétű rendszere. Arra sem éber, hogy mennyire fontos az, hogy tudatában legyünk saját anyagcsere folyamatainknak. Tehát annak, hogy mit viszünk be, mit engedünk be a szervezetünkbe, az hogyan emésztődik, dolgozódik fel, hogyan hasznosul, és a slakanyag hogyan távozik a terünkből. Ez a tudatosság végtelenül fontos nem csak a táplálkozásunk terén – bár talán itt a leglátványosabb és megfoghatóbb -, hanem érzéseink, gondolataink, környezeti hatások kapcsán is. Az ayurvéda arra tanít bennünket, hogy fontoljuk meg, és tudatosan kezeljük a ránk ható dolgokat. Az ember gyenge (túlterhelt) idegeit és emésztőrendszerét könnyen megviselheti akár egy rosszul megválasztott étel vagy egy rossz film. Ugyanúgy végtelen romboló hatással lehet rá a túl nagy tömeg, vagy a túl hangos, nyüzsgő nagyvárosi környezet is. vannak olyan környezeti hatások, melyeket nem, vagy csak nehezen tudunk befolyásolni, de vannak olyanok is, melyeket ha tudatosan, tudatos választásokkal kezelünk, nagy mértékben tudjuk emelni életminőségünket. Önismereti utunkon járva fontos, hogy finomítsuk belső tudatosságunkat a fizikumunkra vonatkozóan is, és elkezdjünk tudatosan válogatni a bevitt ételek, gondolatok, helyek és képek között. Minden bevitt és feldolgozatlan táplálék vagy információ, méregként raktározódik el a szervezetünkben, ezért fontos felismerni, hogy mi hasznos és mi káros nekünk, mert egyébként nyitott ajtóként mindennek zöld utat adunk, ami hosszú távon károsíthatja testünk rendszerét és az egészségünket. Önismeretünk folyamatában fontos lépés, amikor elkezdjük gyakorolni a bennünket érő, és a belőlünk kifelé áramló hatások tudatos irányítását.

Az ayurvéda az Élet Tudománya, s ennek részeként táplálkozás tudomány is, ahol az étel szerepe nem pusztán a test ellátása alapvető tápanyagokkal, mint pl. vitaminokkal, ásványokkal és nyomelemekkel. Ez a rendszer megmutatja, hogy az ételfogyasztás természetes esetben harmonikus egyensúlyt tart fenn a testben, valamint kezeli a test energia szükségleteit. Ahhoz, hogy a testet ellássuk mindazzal, amire szüksége van, nem csak az étel minősége a fontos, de az emésztési rendszerünk működésének a módja is. Ez határozza meg az étel megfelelő emésztését, feldolgozását és hasznosítását (felszívódását) is.

Az ajurvéda arra is kitér, hogy az emberi gyomor mérete akkor, amint az öklünk. Ebből természetesen adódik, hogy az ideális étel adag minden étkezéskor körülbelül két maréknyi étel. Ha ennél többet eszünk, feleslegesen terheljük a gyomrunkat, a szervezetünket. Érdemes tudatosítanunk azt is magunkban, hogy az étel megemésztéséhez energiára van szükség, melyet az emésztő rendszerünk a testünkből von el. Önismeretünk fejlődésével arra is ráérzünk egy pontotn, hogy mikor van egyensúlyban ez a folyamat. A táplálékból nyert energia és a megemésztéséhez szükséges elvont energia tekintetében.

Forró víz rendszeres fogyasztása fontos ayurveda javaslat. A forró víz egyensúlyba hozza a Vata és Kapha dosát, javítja az emésztést, és segít eltávolítani az Ama-t (anyagcsere során keletkezett salakanyagokat). Alapvető javaslat szerint a testünkbe meleg folyadékot érdemes bevinnünk, hiszen alap hőmérsékletünk is 36-37 fok közötti. Az emésztéshez pedig tűz energiára, tehát hőre van szükség. Az egyik legmarkánsabb káros szokás mai ét-rendszerünkben a túl sok hideg ital fogyasztása, különösen étkezés előtt és után. ha egyszerűen megnézzük ezt a folyamatot láthatjuk, hogy ha hideg italt fogyasztunk étkezés előtt, akkor nem csak felhígítjuk az emésztéshez szükséges gyomorsavat, de le is hűtjük a gyomor terét, mely így az emésztéshez optimális állapottól igencsak messze kerül. Ugyanez történik, ha evés közben vagy után iszunk hideget. Pont az ellenkezőjét tesszük, mint, amit a testünk természetéből fakadóan igényelne. Optimális esetben étkezés előtt ne igyunk túl sokat, hogy ne hígítsuk a gyomorsav-állományt, s ha tesszük, igyunk meleget. Étkezés után viszont egy jó meleg tea elfogyasztása nagyon jó hatással van a bevitt táplálék emésztési folyamatára. 

Egészség = karakterünknek megfelelő étrend

Megfigyeléseinkhez az elsődleges kiindulási pont az ember alapvető testtípusa, tehát az a karakter, melyet a három dósa egyéni aránya eredményez a testünkben. Nagyon egyszerűen megfogalmazva az egyensúlyzavar (betegségek) oka a születéskori testtípustól való eltérés maga. Amikor az ayurvédát gyógyításra használjuk, célunk tehát az egyénre jellemző születéskori egyensúlyi állapot helyreállítása.

Az ayurvéda egy olyan ősi, több ezer éves holisztikus szemléletű gyógyítási rendszer és gyakorlati tudomány, melynek tanítása szerint mindenki meggyógyíthatja önmagát, ha megérti saját testét, annak jellegzetességeit, igényeit. Ha saját testtípusának megfelelően táplálkozik, akkor egészséges marad. Az egyén alapvető felépítése élete folyamán változatlan marad, mivel az genetikusan és epigenetikusan meghatározott. Ha engedelmeskedünk a velünk született tendenciáknak, minimális erőfeszítéssel korrigálhatjuk egyensúlyzavarainkat, és megelőzhetjük újabbak kialakulását.

Nagyon egyszerűen arra kell figyelnünk, hogy számunkra mely ízek előnyösek, s melyek károsak. Melyek azok az ízek, melyek segítenek, melyek azok, melyek kibillenthetnek bennünket egyensúlyunkból. És az alap karakterünk mellett legyünk éberek az aktuális évszak, és annak időjárása, valamint a napszak jellemzőinek is. Az ízek nagy hatással bírnak a fiziológia belső egyensúlyának kialakítására. Az általunk fogyasztott étel jó esetben mind a 6 ízt tartalmazza: édes, savanyú, sós, csípős, keserű és fanyar. Ezek arányára, összetételére és időzítésére kell tudatosak legyünk akkor, ha egészségesek vagyunk, s ezt fenn is akarjuk tartani.

Abban az esetben, ha egy egyensúlyból kibillent állapotot szeretnénk helyre állítani, akkor pedig a kibillent dósára jellemző ízeket és alapanyagokat kell előnybe részesítsük, míg az a bizonyos dósa egyensúlya helyre nem áll. Az aránytalanul megnövekedett dósára olyan hatásokat gyakorol, melyek csillapítják azt. Például a Kapha alkatra hevítő, szárító terápiát alkalmaz, mivel az hideg és nedves tulajdonságú. Hevítés és nedvesítés használ a Vatának, hiszen hidegségre és szárazságra hajlamos, s ha kibillen egyensúlyából, ezen tulajdonságai a végletekig tudnak erősödni. A Pitta esetében pedig hűtő és szárító hatások eredményeznek csökkenést, mert az ő sajátosságai a melegség és a nedvesség. A dósákat szükség esetén ezzel ellentétes módon tudjuk erősíteni.

Az ételeknek is van energetikai karaktere

A táplálékok és gyógynövények tulajdonságai összhangban állnak ízükkel, alkotóelemeikkel, hevítő vagy hűtő hatásukkal, a szervezettel való energiaközlésük módjával. Az ayurvéda a hat íz mellett hat – páronként ellentétes – minőséget különböztet meg.

Energetikája szerint a hat íz két csoportra osztható:

  • Hevítő: erős, savanyú és sós (vagyis növeli a Pittát)
  • Hűtő: édes, fanyar és keserű (tehát és csökkenti a Pitta dósát)

Az ayurvéda rendszere szerint vannak Vata emberek, vannak Vata időszakok, vannak Vata állapotok, és vannak Vata növények is. Megfelelően tág rálátással láthatjuk, hogy minden egy. Az Univerzumban minden egy azon Isteni rendnek megfelelően teremtődik és működik. A növények is energiából épülnek fel, csakúgy mint mi emberek. Ugyanúgy a polaritás világában élnek itt a földi világban, és ugyanúgy jelen van a létezésükben a polaritásra jellemző mozgás, mely a vonzás és a taszítás fizikai mechanizmusából ered. A vonzás és taszítás nálunk embereknél a vágyakozás és a félelem mechanizmusában nyilvánul meg. A növények energetikájában ez ugyanúgy megvan, csak vonzódásukat, taszításukat nem nevezzük vágynak, és félelemnek. A radzsasz és a tamasz minden lényben megtalálható, és működése is hasonló minden lényben. Az emberben a Vata-jellemet az ember mozgékonysága okozza, amely összhangban van az ember szabadság utáni vágyával, illetve a létszükségleti és fajfenntartási félelmeivel. Különböző növényekben is fellelhető a Vata többlet. Más növények viszont Pitta vagy Kapha jellegűek, mert ez az energia van túlsúlyban bennük.

Vannak viszont olyan növények is, amelyekben a tamasz és a radzsasz kiegyensúlyozott állapotban van jelen. (Természetesen ez nem pontosan 50-50% jelent) Az ilyen növényeket általános gyógyító erejükről ismerjük meg. A ginzeng, vagy a magyar cickafark növények szinte minden ismert betegség kezelésére alkalmasak. Az ismert élelmiszerek közül az élesztő nélküli, kovászolás útján készülő kenyér és a hasonló folyamat (fermentálódás=alkoholos erjedés) által keletkező bor (szőlőlé) képes hasonló gyógyító erőt képviselni. Nem hiába van a bibliában is központi helyen e két élelem. Aki ért hozzá, könnyedén találhat hasonló gyógyító tulajdonságú táplálékokat.

Egészséges étrend

A legegészségesebb táplálék, enyhén keserű, enyhén fanyar, enyhén csípős, enyhén savanyú, enyhén sós és enyhén édes. A hat alap íz ideális keveréke egészséget és hosszú életet biztosít az ember számára. A kiegyensúlyozott, energetikai jellemünknek megfelelő táplálkozás az egyik legalapvetőbb egészség megőrző eszközünk. Az egészséges emberi állapot a dósák helyes arányú működését jelenti, ezért ezt a harmóniát fenntarthatjuk, stabilizálhatjuk az életünkben valamennyi íz együttes fogyasztásával. Enni nem csak jó, de a tudatos étkezéssel javíthatunk életminőségünkön, és támogathatjuk szöveteink fiatalságának megőrzését is. Az ajurvéda szerinti kiegyensúlyozott étrendnek minden étkezéskor tartalmaznia kell mind a hat ízt. Nem kell minden alkalommal tobzódni az ízekben, vagy állandóan csípős ételt enni. Nem erről van szó. Egy csipetnyi fűszer, vagy 2-3 csepp citrom is elegendő ahhoz, hogy az ételünkben benne legyen minden.

A számunkra megfelelő étrenddel megelőzhetjük a szervezetünkben aktívan tevékenykedő dósák egyensúlyának felborulását. Ám, ha már a kibillenés megtörtént, az ízek helyes arányú és minőségű megválasztásával hozzájárulhatunk betegségeink csillapításához, sőt gyógyításához is. Betegség esetén, melynek során az egyes dósák alul- vagy túlműködnek, a táplálkozásunkat érdemes az aktuális állapotunkhoz igazítani. Például, ha valakinek gyomorsav túltengése van, amely a Pitta dósa megnövekedett működésének köszönhető, akkor a Pittát erősítő ízekkel szemben (sós és csípős ízek) előtérbe kell helyeznünk a Pittát egyensúlyozó ízeket, melyek a következő táblázatból is kiolvashatóan a keserű és a fanyar ízeink.

 

 

A táblázatban jól látható, hogy az egyes alapízek mely dósára vannak erősítő hatással, és mely dósákat képesek kiegyenlíteni.

A táblázatban látható ízek hozzájárulnak szöveteink rugalmasságának fokozásához. Az édes íz az, amelyik valamennyi íz közül leginkább tápláló, míg a keserű és a fanyar ízek azok, melyek a legkevésbé hidratálóak.

 

 

Ízek és ételek

  • ÉDES: cukor, méz, rizs, búza, tej, tejszín, vaj, fehér kenyér
  • SÓS: minden, ami sót tartalmaz
  • SAVANYÚ: citrom, ecet, joghurt, egyéb erjesztett termékek, tejtermékek, paradicsom, savanykás gyümölcsök
  • KESERŰ: leveles zöldek (cikória, endívia, spenót, saláta), keserű uborka, citrom héja, tonik, kurkuma, grapefruit
  • CSÍPŐS: erős paprika, bors, hagymafélék, gyömbér, retek, erős fűszerek
  • FANYAR: bab, lencse, káposzta, brokkoli, karfiol, zeller, burgonya, alma, körte

Az ízek mellett az ételeket további hat jellemzője

  • nehéz vagy könnyű – pl. a búza nehéz, az árpa könnyű, a marhahús nehéz, a csirke könnyű, a sajt nehéz, a fölözött tej könnyű
  • olajos vagy száraz – pl. a tej olajos, a méz száraz, a szójabab olajos, a lencse száraz, a kókusz olajos, a káposzta száraz
  • meleg vagy hideg (hevíti, vagy hűti a testet) – pl. a bors meleg, a menta hideg, a méz meleg, a cukor hideg, a tojás meleg, a tej hideg

A dósákra ható minőségek

Dósa Vata Pitta Kapha
Kiegyensúlyozó, gyógyító íz édes, savanyú, sós édes, keserű, fanyar csípős, keresű, fanyar
Kiegyensúlyozó minőség nehéz, forró, olajos nehéz, hideg, száraz könnyű, forró, száraz
Túlfokozó íz csípős, keserű, fanyar csípős, savanyú, sós édes, savanyú, sós
Túlfokozó minőség könnyű, hideg, száraz könnyű, forró, olajos nehéz, hideg, olajos

Az ayurvéda rendszerében láthatjuk, hogy egy Vata-alkatú embernek méreg a keserű és a fanyar élelem aránytalan nagy mennyiségű fogyasztása, addig a Kapha-típusú embert gyógyítja azt. A Pitta karakterű embernek méreg a savanyú, sós és csípős ételek nagy mennyiségben történő fogyasztása, a Vata típusúaknak kifejezetten orvosság az. A Kapha típusú embereknek méreg az édes ízű ételek nagy mennyisége, addig a Vata és a Pitta emberek szenvednek a hiányától és gyógyítja őket.

Dósák és évszakok

A táplálkozást az ajurvéda szerint össze kell hangolni az évszakokkal is:

  • Nyáron nem jó túl sok erős, fűszeres ételt enni, mert tovább növelik az épp uralkodó Pittát. Kedvezőbbek a hideg, keserű és fanyar ételek (pl. nyers saláták).
  • Ősszel, amikor a szél erős és száraz, kerülni kell a szárított gyümölcsöket, a magas fehérjetartalmú ételeket, melyek a hideg, száraz Vatát fokozzák.
  • Télen tartózkodjunk a hűtött italoktól, fagylalttól, sajttól és joghurttól, a hideg, nedves ételektől, melyek tovább növelik a Kaphát.

Érzelmi állapotunk ízei

Az érzelmek is rendelkeznek egyfajta ízzel, zamattal, amely befolyásolja a testet.

  • Vatát növelő érzelmek: Keserű érzelem például a bánat, fanyar a félelem
  • Pittát fokozza: Savanyú érzelem az irigység, erős pedig a harag
  • Kaphát növeli: Édes érzelem a vágy, és sós a mohóság 

Az ízek és érzelmek összefüggése miatt még lelki, érzelmi problémáinkon is segíthetünk a megfelelő ételekkel és gyógynövényekkel.

Az étkezés szertartás

  • Rendszeresség: azonos időpontokban történjék. Csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk. Ha egy-egy étkezés mennyiségi javaslatait megtartjuk, ha az emésztő tüzünk megfelelően működik, nem nassolunk, a rendszeres étkezésnél éhségérzetünket tapasztalni fogjuk
    Nyugalom: környezetünk kulturált, rendezett legyen. Tudatosan, rövid meditációval készítsük föl az elmét és a testet az étkezésre. Kérjük meg az elmét, hogy az étkezés idejére engedje el a frusztráló, idegesítő, zavaró gondolatokat. Ha olyan emberrel ülünk le étkezni, akivel konfliktusunk van, ezt is engedjük el az étkezés idejére. Az étkezés megkezdése előtt érdemes egy rövid imát-áldást is elmondani: nem csak az emésztőrendszerünket készíti föl, de elménket is lenyugtatja, arról nem beszélve, milyen közösségformáló hatása van.
  • Az ételeket meghatározott sorrendben és mennyiségben érdemes elfogyasztani
    o a gyomor kétnegyedét szilárd,
    o egynegyedét folyékony táplálékkal töltsük meg,
    o egynegyedét pedig hagyjuk üresen.
  • A különböző ízű ételek elfogyasztásának sorrendje
    o az étkezés elején az édes,
    o közepén a savanyú és sós,
    o végén az erős, keserű és fanyar ízeket részesítsük előnyben.
  • Étkezés közben ne beszéljünk, legalább is ne problémáinkról, negatív dolgokról. TV, Rádió, Újság, ne terelje el a figyelmünket, és ne engedjük, hogy a falatokkal az ezekből kiáramló negatív energia is a gyomrunkba kerüljön.
  • Jól rágjuk meg az ételt
  • Két étkezés között legalább 4 óra teljen el, hogy a gyomor megpihenhessen
  • A jó alvás érdekében az utolsó étkezés és elalvás között hagyjunk legalább két órát az emésztésre

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük