Egészségünk e téren sem azon múlik, hogy mit teszünk…

… hanem azon, hogy azt hogyan tesszük.

 

A kenyér evés kultúrája megtalálható mind a HKO (Hagyományos Kínai Orvoslás), mind az Ayurvéda tudomány-rendszerében. Étrendünk összeállításakor a kenyérrel kapcsolatban is sok fontos ismérvet érdemes figyelembe vennünk.

FIGYELJÜNK A MÉRTÉKRE

A kenyér hatása különös, mert a kávéhoz hasonlóan kettős: szárít és nedvességet halmoz fel egyszerre. Minden lisztté őrölt alapanyag nehezen emészthető – a búzalisztre ez fokozottan igaz –, ezért hajlamos lerakódásokat képezni, és nyálkaként megjelenni. Mindemellett a gyomorba kerülve az emésztéshez testnedvekre van szükség, ezáltal a gyomor testnedveit felemésztve szárít. A kenyér evésre vonatkozó első alapvető info az, hogy mint gabona étel, érdemes odafigyelni arra, hogy milyen mértékben tartalmazza az étrendünk.

MIVEL ÉS HOGYAN EGYÜNK KENYERET?

A második fontos ismeret arra vonatkozik, hogy mivel és hogyan esszük a kenyeret. A kenyér egy levessel kombinálva jó lehet, ha viszont hideg étkezés részeként fogyasztjuk, akkor hűti a testet. A testnek kell ugyanis az így kombinált és elfogyasztott alapanyagokat felmelegítenie, hogy meg tudja emészteni.

Amikor egy étel vagy alapanyag kapcsán az a kérdés merül föl, hogy könnyen emészthető-e, mindig azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott étel megemésztése után több energia marad-e, mint amennyit az emésztés felemésztett. Minél több energia marad, annál könnyebben emészthető egy étel. A kenyér hideg étkezés részeként nehezen emészthető alapanyaggá válik, mert egyrészt száraz, másrészt pedig hideg. Ebből az következik, hogy a testnek nem csak emésztőnedveket kell termelnie a megemésztéséhez, hanem fel is kell melegítenie.

Európában minden nap, gyakran többször is eszünk kenyeret, ilyenkor általában hideg étkezésként sajttal, felvágottal, nyers zöldségek társaságában fogyasztjuk. Ezzel szemben az ősi kultúrákban a kenyér főtt étkezések kiegészítőjéül szolgált. Tehát a legfontosabb a kenyér fogyasztása kapcsán az ételpárosítás felülvizsgálata – függetlenül attól, hogy milyen gabonából van, illetve gluténmentes vagy sem.

  1. Szendvicsként is jó, de a kenyér az étkezés max. 1/3 részét tegye ki, és sok zöldség kerüljön mellé. A zöldség lehetőleg ne csak nyersen, hanem vegyesen kerüljön a kenyér mellé: párolva, főve, nyersen, gőzölve, sütve – évszakhoz alkalmazkodva készítsd el, illetve fűszerezd az időjárásnak megfelelően. Jó megoldás lehet az is, ha a szendvicset zöldségpástétommal készíted sajt és felvágott helyett.
  1. Ha az emésztés hatékonysága szempontjából nézünk a kenyérre, akkor az a legjobb, ha a kenyeret szószos, leveses ételekkel (pl. leves, főzelék) párosítjuk. Ez esetben a kenyeret meleg ételhez esszük, a tunkolás egészséges 🙂

 

MIBŐL KÉSZÜLJÖN A MINDENNAPI KENYERÜNK?

BÚZA: frissítő tulajdonságú gabona – ez azonban csak a nemesítés ellőtti búzafajtákra igaz.

  • direkt módon nyugtatja a Szívet és összpontosítja az elmét: álmatlanság, szívdobogás, ingerlékenység, érzelmi instabilitás ellen
  • a szívet és lelket tápláló hatása miatt úgy tartják, hogy az emberi fejlődés és növekedés eszményi étele/alapanyaga
  • serkenti a növekedést, súlygyarapodást, zsírképződést: törékeny alkat esetén, kisgyermekeknél

Nem fogyaszthatják: túlsúlyosak, daganatos betegek

A nemesített búza élettani hatása ezzel szemben melegítő, tehát teljesen ellentétes a régi búzafajtákéval. A termékeny talajon termesztett búza sokkal több ásványi anyagot szív fel, mint bármely más gabona: tápanyag-profilja minden más gabonánál jobban hasonlít az emberi testére

Nem rossz tehát a búzakenyér, de fontos

  1. a gabona minősége
  2. az elkészítés módja: kovásszal készüljön – lsd alább
  3. a fogyasztás gyakorisága és mennyisége
  4. ételkombináció

 

TÖNKÖLYBÚZA: melegít, édes

  • erősíti az emésztőrendszert
  • törékeny, hiányos ember eledele
  • a búza rokona, gluténtartalmú gabona
  • Dél-Kelet Ázsiából származik, 9000 évvel ezelőtt került a Közel-Keletre
  • előnye, hogy vastag a gabonaszemek külső héja, emiatt ellenállóbb, tehát nem permetezik, és emiatt sokkal könnyebben tárolható is

ROZS: semeleges hatású, édes-keserű gabona

  • hideg területek és éghajlat kenyere
  • csak a kovásszal készült és teljes kiőrlésű, kizárólag rozsból készült rozskenyérnek van jótékony hatása

 

ÉLESZTŐ VAGY KOVÁSZ?

Egyértelműen a kovásszal készült kenyeret érdemes előnyben részesítenünk, a kovász ugyanis segíti az emésztés folyamatát, ahogyan minden más természetes fermentálással készülő alapanyag is. A kovásszal kevert kenyeret hosszan kell pihentetni, és így egy erjedési folyamat indul el

  • lactobacillus-tartalmának köszönhetően segíti az emésztést és a kiválasztást (bélflóra)
  • az erjedési folyamat és a sütés csökkenti a gabonák fitinsavtartalmát, mely csökkenti az ásványianyag-cserét
  • hosszan eltartható – sokszor akár 1,5 hétnél tovább is

A boltokban kapható élesztő állítólag csupán 100 éves találmány, és laboratóriumban állították elő. Az élesztővel készült kenyér okozhat: puffadást, rossz emésztést, candida túlburjánzást (főleg cukorral együtt), hosszú távú fogyasztás esetén a bélflóra teljes elváltozását.

 

KINEK NEM JÓ A KENYÉR?

Leginkább azoknak érdemes felülvizsgálniuk a kenyér fogyasztási szokásaikat, akik

  1. túlsúlyosak
  2. emésztési problémákkal küzdenek, ami lehet puffadás, laza széklet, szorulás, hasfájás stb.

Ha bizonytalan vagy, érdemes elhagynod a kenyeret 2 hétre, és megvizsgálni, hogy milyen változásokat veszel észre magadon.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük