Az Univerzum törvényei szerint bármit elveszthetsz, amihez ragaszkodsz, és bármi a tiéd lehet, amit el tudsz engedni.

Ez a vonzás törvényével valósul meg. A ragaszkodás nem más mint félelem. Félelem attól, hogy a ragaszkodásunk tárgyát elveszítjük. A félelem pedig olyan fene, ami folyamatosan eszi az embereket. Szétrágja teljességüket, egész-ségüket, így meghatározza a terük energetikáját. A FÉL-elem rezgésével pontosan azokat az eseményeket fogja vonzani, amitől az emberek félnek.

A félelem kezelése:

• Elfogadás.

Amint az elfogadás megjelenik a terünkben, a félelem rezgései kihunynak. Az elfogadás hullámok semlegesítik.

Magyarul, a gyakorlatban: felismerjük a félelem hullámokat a terünkben. Meghatározzuk, hogy minek az elvesztésétől félünk. Meghatározzuk, hogy mi az a kimenetel, aminek bekövetkeztétől félünk…. és elfogadjuk. Elfogadjuk, hogy akár az is megtörténhet… mert bármi megtörténhet. Lehet, hogy így lesz, lehet, hogy úgy… és lehet, hogy úgy, ahogyan elképzelni sem tudjuk abban a pillanatban.

A tökéletes elfogadása annak, hogy bárhogyan is lesz, úgy lesz, ahogyan lennie kell meggyógyít mindent. Abban a pillanatban a ragaszkodásunk az általunk elképzelt és favorizált verzióhoz megszűnik, és a félelem eltűnik.

• Az elfogadást nevezhetjük Hitnek is. Hiszek abban, hogy mindig minden úgy történik, ahogyan annak történnie kell… ahogyan a ‘Legjobb’… És megérkeztünk az ŐsBizalom terébe…
• Úgy is megfogalmazhatom, hogy Isten kezébe helyezem magam és az életem. Átadom magam Istennek.
• Ez nem mást jelent, mint azt, hogy a teljes elfogadással megszűnik a félelem rezgés a teremben, és abban a pillanatban a terem szeretet rezgésűvé válik.
• Isten nem más, mint a Szeretet. Isten kezében = Szeretetben.
• Más szavakkal azt is mondhatom: Átadom magam a Flow-nak, megyek a szabad áramlással. Abban a pillanatban, ahogy eloldom az önmagamra erősített ragaszkodás bilincseket, újra tudok áramolni azzal a kozmikus árammal, mely mindenhol ott van, s folyamatos mozgásban van.
• És úgy is mondhatom, hogy a földi tél sok ezer évig tartó időszakában jégkockákká fagyott, elválasztottságukban megkövesedett lélek-terek, az újra kisütő nap melegében feloldódnak, s újra beleoldódnak az Egység óceánjának vizébe.

A Föld-kollektív ébredés folyamatában erre a tudat-szintre tisztulunk… újra. A Föld tere, vele lélek-tereink, s benne a mi személyes emberi terünk. Krisztusi tisztaság, ahogyan sokan nevezik… Ez az utunk.

… sokan vagyunk… frekvencia váltók… sokan vagyunk, akik már tudják is…

… figyeljünk a fiatalokra, ők erőteljesebbek, nálunk is hatásosabbak. A kicsi gyerekekként élők, és az utánuk érkezők… Általunk, s általuk érkezik meg az új ‘egyetlen valóság’ a földi tudat-terébe.

… hagyom, hogy történjek… ezekben az időkben… hogy megtörténjen minden, ami meg ‘kell’ történjen 🙂

… hagyom az elmémet, a testemet át-lény-egülni… s ezzel részt veszek a földi világ átlényegülésében…