Thaiföldön megtanultam kenyeret sütni… végtelenül egyszerű módon.

És most elérkezett az ideje, hogy még az eddiginél is jobb és egészségesebb kenyeret süssek. Megjelent az életemben a kovász. A Káptalantóti piacon járva megakadt a szemem egy férfin, akiről kiderült, hogy csodás kenyereket süt. Csodás ajándékként kaptam tőle szárított rozskovászt… ez lesz innentől kezdve a csoda-kenyereim alapja 🙂

Viszont nem lennék én én, ha nem az első dolgom lett volna utána nézni, hogy tényleg olyan sok macerával jár-e a kovászos kenyér sütése. S láss csodát! Hála a világhálónak, megtaláltam azt a módszert, ami még nekem is jó érzésű mennyiségű energiát és időt igényel tőlem, hogy hódolhassak kenyér sütő megihletődésemnek.

A recept csodálatos. Erre számos családtag, barát és ismerős a tanúm… önmagamon kívül persze 🙂

 

A kovász az egyik legalapvetőbb élelmünk kellene hogy legyen egészségünk megőrzésében. Ám sajnos a mai ember étrendjében vaj mi keveset szerepel. Pedig kovászolni lehet mindent mi szem szájnak ingere. Szeretem a kovászos uborkát, a céklát és a káposztát is. Miután  megettük a zöldséget, a levét szörpnek szoktam meginni. Nagyon szeretem.

 

Az új kenyér bekerült az életünkbe, hála a Jóistennek, ezzel is segítve azt, ami a legértékesebb, az egész-ségünket. Ételünk a gyógyszerünk, mellyel jól-létünket őrizhetjük.

Amit a kovászról tudni kell:

  • Lisztből és vízből áll, a tévhittel ellentétben nem tartalmaz élesztőt
  • A hosszú erjedési idő  előnye, hogy a baktériumok elkezdik lebontani a szénhidrátot és a glutént, vagyis mire a bélrendszerbe jut a megrágott kenyér, már túl van egy „előemésztési” fázison. Ez lényegesen megkönnyíti a további emésztést. Ezek a baktériumok ezenkívül felszabadítják az ásványi anyagokat a gabonából, így az előemésztési folyamatnak köszönhetően szervezetünk könnyebben hasznosítja azokat.
  • 100 évvel ezelőttig kizárólag ezzel az eljárással készítették a kenyereket.
  • A kovászos kenyérnek sötétebb a héja, a fermentáció során létrejövő íz- és aromaanyagoknak köszönhetően jellegzetes íze van, és akár másfél hétig eláll.

De ha valami ennyire jól működik, miért volt szükség változtatásra? A kovászos eljáráshoz idő kell, szervezés és odafigyelés. A második világháború idején a hadsereg ellátásához nem volt idő arra, hogy a kenyér napok alatt készüljön el. A gyártók dolgát megkönnyítve, előálltak a tudósok egy gyorsabb alternatívával, így jött létre a kereskedelmi élesztő.

Amit az élesztőről tudni kell:

  • Az élesztőgombáknak rengeteg faja ismert, amit a sütéshez leggyakrabban használunk, (Saccharomyces Cerevisiae) cukorral és keményítővel táplálkozik, eközben gázokat termel, ennek köszönhetően maradnak meg a kenyérben a már említett buborékok.
  • A kelesztés szabályosabb, kiszámíthatóbb, gyorsabb, és a kenyér jobban megnő. Az élesztővel készült kenyérnél a tésztát alkotó fehérjék nagyobb mértékben maradnak épen, ezért ezek emésztése jobban megterheli szervezetünket.
  • Manapság az élesztő többszörös fejlesztésen ment keresztül. Ezen fejlesztések célj az, hogy minél gyorsabban és gyorsabban működjön. A péksüteményeket, és sok áruházban vásárolható kenyeret is az ún. gyorsélesztővel készítenek, melynek ható ideje ötször gyorsabb az eredeti élesztőnél, és több mint harmincszor a kovásznál. A gyorsélesztő, valamint a vele készült – nem természetes módon erjedt – gabonák végtelen romboló hatással vannak a teljes emésztő rendszerre. Rossz minőségű és/vagy finomított liszttel kombinálva hosszú távú fogyasztása a teljes bélflóra károsodásához vezet. Egyszerűen érzékelhető tünete a puffadás, a kutyorgás és a levegősödés.

Az élesztőről és egyéb gyors eljárásokról érdemes tudni, hogy amit energetikai szinten kispórolunk a természetes folyamatból (idő-energia), azt valahol máshol kell megfizetnünk. A természetes folyamatok felgyorsításának következményeként a gyorsan elkészülő kenyér emésztésére kell befizetnünk a kispórolt energiát.

 

A kovász nemcsak a hagyományos kenyérkészítés legfőbb alapanyaga, hanem a magyar népi gyógyászat egyik fontos gyógyszere volt.

A kovászt vízzel felengedve langyos helyen erjesztve gyógyító italt készíthetünk belőle. Ezt a levet felhasználhatjuk levesek savanyításához, de magában, hűsítő italnak is ihatjuk. A természetes erjedés során keletkezett savanykás lé jót tesz a gyomornak, és gyönyörű hatással van a teljes bélrendszerre, a bélflóra állapotára, s ezáltal az immunrendszerünkre. A kovász-levet használhatjuk bizonyos tisztító-kúrák részeként is. Ezt a savanykás kovász-italt Erdélyben ciberének nevezik, ami készülhet bármely gabona lisztjéből, korpájából. Becsinált leveseket, ragu leveseket – mint például a csorbát – nem ecettel, vagy citrommal, hanem ezzel a fermentált lével savanyítják ma is sokan.