A Tűz Asszonya

by , on
Júl 7, 2017

 

A Tűz asszonyává válok…

…újra

Megtanulom mindazt, amire ez életben nem lettem megtanítva…

Emlékszem!

Aktiválom a bennem élő nőt…

Nő vagyok. Felnőtt Nő.

A tűz asszonyává válok… újra…

Amikor újra megéreztem a bennem lakozó erőt, elkezdtem érezni azt is, hogy ez egy hatalmas erő. Ahogy ez lenni szokott nálam is bekapcsolt a félelem. Vajon tudom ezt irányítani? Mi történik akkor, ha feltör belőlem a vadság, vagy akár a megzabolázhatatlan pajkosság? Mi történik akkor, ha előtör belőlem az erőszakosság?

Ezek a gondolatok korábbi, számunkra negatív élményeket elhozó tapasztalatok következményeként törnek elő belőlünk. Emlékszünk rá, hogy a tűznek az a természete, hogy ha egyszer beindítjuk, akkor mindent fog csinálni, de megállni nem. Még akkor sem, ha magára hagyjuk. Hiszen ha a tűz levegőn van, akkor az a tűz csak nő és növekszik. Ezzel a ténnyel szembesülve merült fel a kérdés bennem:

Van-e erőm, tudásom nekem ezzel bánni?

Ez a kérdés pedig már a tüzével bánni tudó nőé. Ez a kérdés a tűz asszonyáé. Azé a nőé, aki felelősséget tud vállalni önmagáért, s szabadon engedve belső minőségeit, megéli önMAGa teljességét.

Ez a történet igen régre nyúlik vissza. Odáig kell elmennünk ebben a történetben, hogy belássuk ma élő nőként nem tudunk bánni a tűzzel. A tűz erejével, melyet az utóbbi évezredekben teljesen eltagadott a világ a nőktől, a női léttől. A bennünk élő tűz-asszony megtagadott, eltagadott, elfojtott én-részünk, mellyel nincs kapcsolatunk így nem is tudunk vele bánni. Legtöbbünk nem is tud róla, hogy van, nem tanítottak róla. Nem mutatták meg, hogy mit és hogyan kell csinálni, hogyan éljünk ezen részünkkel. Hogyan ébresszük, hogy kezeljük, hogyan uraljuk, vezessük ezen részünket. Maga a téma nem volt jelen számunkra gyerek korunkban. Tabu volt. Manapság erről nem illik beszélni. És ez a minta alakítja ki bennünk felnőtt korunkra, hogy ez a részünk valami olyasmi, ami nem normális dolog. Nem természetes, és elfedni, takargatni való. És ezzel szemben belül pedig ott van az a vad, természeti asszony, akinek legtermészetesebb része a tűz, mely hajtja, melegíti, s forrón izzik az ereiben.

Ahogy rálátást nyertem ezen terekre, próbálom ezt az egész érzet-rendszert magamban összerendezni… s próbálom megengedni, hogy bennem a tűz eljusson odáig, ahonnan szabadon törhet fel. Meditációimban foglalkozom azzal, hogy ezzel az újonnan megjelenő energiával mit tudok kezdeni. A tűzzel, mely megindult bennem, megnyílik belőlem, akár testi érzékelésből, akár a szívemből kiindulva, akár az élet-szerelem-energia áramlásából megnyilvánulva. Tudom… emlékszem, hogy voltak a Földön olyan korok, melyekben ez nem volt kérdés a nők számára. És azt is tudom, hogy ma sokat kell vele foglalkoznunk, vissza kell tanulnunk mindezt. Emlékezni és gyakorolni, hogy aktiválódjanak azok a gének, melyek több ezer éve passzívan vannak jelen tereinkben. Mai nőként egyik legfontosabb feladatunk az, hogy újra tanuljuk a tűz irányítását, a szenvedélyes vágy energiáinak megzabolázását, uralni tudását. Így válhatunk újra a tűz úrnőjévé, a tűz asszonyává.

A tűz erejével bánni tudó nőként tudom használni a tüzet a szenvedély, a vágy felkeltésével, erotikus, szexuális viszonyulásában és tudom használni ezt az energiát életem teremtéseimben. Tudom engedni a szenvedélyt nagyra nőni, mert tudom, ha nem engedem, nem fogok igazán élni. S tudom azt is, hogy ezt az erőt két kezemben tudom tartani, s tudatosságom erejével tudom irányítani. A tűzzel való szabadon áramló teremtés a szív bátorsága, az önmagamba vetett bizalom, hogy tudok bánni azzal a tűzzel, és merek vele élni. Merek vele menni, mert tudom azt uralni. A hullámokat ébreszteni, s a hátukra pattanni. Tudom uralni, tehát vissza is tudom fogni azt, amikor kell, vagy át tudom alakítani. 

Érdemes tanulni, érdemes visszatanulni női képességeinket. Gyógyulni sérüléseinkben, megtalálni újra természetes szabadságunkat… Így lesz esélyünk arra, hogy női énünket, női életünket, szexualitásunkat eredeti, Isteni szinten tudjuk megélni… újra.

… mert érdemes.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük