A nő, aki elmélyül saját méhe erejében,
megmerítkezik régmúlt korok idejében,
kincsre lel, s benne önmagára,
valódi Lényének tiszta Tudatára.
Az légy, aki a múltat önmagában,
önmaga által oldja fel,
így azzá leszel, aki a jelen pillanatban
szíved legtisztább vágya szerint lenni szeretnél.
Összekapcsoltság – Emlékezés – Érzékelés = Őserő – Ősi Tudás
Ha a nő őrzi hagyományait, éli szakralitását, akkor női őserejével összekapcsolódottan nem tud más lenni, mint a maga teljességében álló nő. Érzékel, érez, kapcsolódik a Mindennel, az Univerzum rendszerével, univerzális és földi tudás-terekkel, a természettel, energetikai és anyagi világok tereivel… s magával az ÉLET áramával.
Oly korban és módon élünk, ahol a legtöbb alapvető női bölcsesség az életről, a világról, a női életút tartalmairól, tapasztalásairól nincs átadva generációk óta. Úgy élünk minimum ezer éve, hogy valójában arra sem emlékszünk, hogy mi magunk ki vagyunk. Kik vagyunk lélekként, kik vagyunk emberként, kik vagyunk nőként… s miről szól, mit jelent az az állapot, hogy ÉLET. A mai világban azok, akik megérzik a belső ürességet, egy belső iránymutatást követve harminc-negyven évesen kezdenek el dolgozni azon, hogy megtalálják azt, hogy kik is valójában, mire is teremtettek, mi is a dolguk.
Hajdanán ez nem így volt. Gyermekeinket már kicsi koruktól fogva tanítottuk arra, hogy mire felnőtt, önálló, önmagáért felelősséget vállalni tudó ember lesz… tudja, hogy ki és mi ő valójában. Ismerje a világ működését, amiben él… és ismerje az életet magát. Tudja, hogy ebben a térben neki egyénként hol a helye és mi a dolga… lelke hívására hallgatva.
Természetes és ősi létformánk tudásaira, bölcsességeire újra rátalálhatunk saját belső emlékezetünk ébresztésével. A nőiség, az emberiség ébredése megkezdődött, s az utóbbi években – a Foton Övbe való naprendszer szintű belépésünkkel – felgyorsult a bolygó minden területén. Az információ folyama megáradt, s mostanra látszólag minden ott van, rengeteg különféle információ áramlik felénk a világból… ám ezek nagy többsége csak elfedi a lényeget és összezavar minket. Ennek oka az, hogy sok-sok generáció óta nincs már kapcsolatunk azzal a női erővel, a legalapvetőbb energiákkal, tudásokkal, ami tisztán érezteti velünk azt, hogy mi a saját belső Igazságunk. Elvesztettük… a belső kapcsolatunk nemcsak önmagunkkal, hanem a természettel, saját eredendő természetünkkel. Ez a hiány állapot, ez a belső űr egyre erősíti bennünk a magány, az elveszettség, a zavarodottság, s annak érzetét, hogy valami hiányzik, valami nem jó…
A legtöbb ma élő nő arra sem emlékszik, hogy valamire emlékeznie kellene. Csak egy misztikus belső ürességet érzékel, s valami láthatatlan dolognak a hiányát.
A női körök, beavatások, szertartások tudás-átörökítő terei az ébredő, minta-váltó generáció számára születnek. Azok számára, akik szeretnék felvenni az ősi tudás átadó láncainak több száz évvel ezelőtt elejtett fonalát.
A női körök, női gyűlések azoknak a nőknek szólnak, akik már a tudást, a természetünkből fakadó bölcsességeket kívánják ez életükben élni, átadni, tovább adni… s nem annak hiányát.
A legfontosabb érzés, ahova el kell érkeznünk az, hogy rálátunk arra, hogy az Élet-Út választható. Számunkra is.
Választhatunk, hogy a már szokásunkká vált síneken megyünk tovább, melyet örökölt és neveltetésünk által kondicionált öntudatlan mechanizmusaink, a belső üresség és hiányállapot irányít…
… vagy jelenlegi felnőtt önmagunk szabad akaratának erejével mást választunk. Választjuk az ébredést, a belső önismereti munkát, a tudás és képesség ébresztő beavatásokat és egy másik élet gyakorlását.
A ma élő ember, ébredő lélek megindul önmaga újra építésének útján, s rálát arra, hogy töredezettségét gyógyítania kell. A teljességünkhöz vezető úton pedig ebben az életünkben dolgoznunk kell. Tehetjük ezt magunkban egyedül, vagy tanfolyamok, workshopok terében, vagy akár különböző terápiák segítségével is.
A női kör terében ugyanez történik. Vissza-tanulunk, tisztulunk és gyógyulunk, kapcsolódunk és emlékezünk. S tesszük ezt egy olyan térben, mely meghitt, megérint és megindít… Tesszük ezt lágy, puha, érzéki, szépséges női energiákkal áramló térben.
Egyre több nő tudja, érzi, hogy vannak olyan dolgok, amire nem emlékezünk… Ez az emlékezés első lépcsőfoka. Amikor elkezded érzékelni azt, hogy valaminek másképp kellene lennie… hogy ez az dolog, amit manapság az emberek életnek neveznek üres, kevés, jelentőség és lényeg nélküli… amikor ezt belülről érzed, azt jelenti, hogy megindultál saját utadon egy magasabb minőségű és teljesebb női létforma felé.
Mint mindenre, erre is igaz, hogy minden változás az egyén szintjén kell elinduljon. Fontos látnunk, hogy ezt a változást önmagunk életében csak mi tudjuk véghez vinni. Az emlékezéshez, eredendő természetünk vissza-tanulásához pedig a legjobb módszer az, ha mi nők összegyűlünk, s megosztjuk egymással tapasztalásainkat. Női körben, összeérve újra, emlékezve az együtt erejére… hangolódunk, visszahangolódunk az Univerzális frekvenciákra, eredendő ritmusunkra. Kicsit olyan ez, mintha sok idő után rájönnénk, hogy eredetileg egy Isteni csatornát fogni tudó rádió vagyunk, s nekilátnánk önmagunk hangolásával keresgélni a csatornát. Egy idő után érzékeljük, hogy ráleltünk arra, amit kerestünk, s még recsegve ugyan, de meghalljuk az Univerzális terekből jövő adást. Önmagunk tisztításával, az együttlétben való hangolódással pedig egy idő után elmúlik a zavar, a recsegés, s magától értetődő tisztasággal tudjuk befogni a megfelelő csatorna hangját. Ekkor megszólal bennünk egy rég nem hallott, de soha el nem hagyott szakrális dallam… ami nem más, mint mi MAGunk vagyunk. Lelkünk hangja újra dalol bennünk, s ahogy újra megérettünk rá… e dallam ritmusára éljük életünket, nőként, újra….
A nőiség alap létezési formája a nővériség… volt… s amikor így volt, a nők számíthattak egymásra, támogatták egymást, tanították, gyógyították, segítették egymást. Ennek az eredendő lényünkből kiáradó alap létformánknak az újra ébresztése zajlik most szerte a világban. A nők újra egymás felé nyújtják kezeiket, mert sejtjeikben emlékeznek arra, hogy milyen csodálatos is az, amikor egymás segítése, kísérése, a női együtt ereje a mindennapi életünk természetes rendje és része. Újra élednek a női körök, s újra éled a nők szakrális tudatossága. Újraszüljük saját nőiségünket és a kollektív nőiség egészét. Gyógyul a személyes női élet, a női erőbe vetett hit és bizalom.
A titkok, melyeket nagyanyák adtak át leányaiknak és unokáiknak, a nőiség közös tudása. A Női Létezés élet-bölcsességei, értékei, kincsei:
A Vaskor előtti korokban a nők őrizték és generációs láncolatban adták tovább ezt a tudást. Életük részeként őrizték a női életmisztériumok bölcsességét, s vezették a beavatásokat. Az avatás, beavatás nem mást jelent, mint ismeretekbe, tudás-kincsbe való bevezetést, valamint a női életút változásainak megtisztelt, nagyra becsült, ünnepi frekvencián való megélését.
A szakrális női tudáskincs alapja a női méh, az anya-méh, az élet forrás-tere, a Női Erő központja. A méhhez kötődik minden avató rítus, a méh-ből születik minden gyógyulás. A női méhet tisztítani, ébreszteni, a méh terét aktiválni szükséges, hogy újra eredendő természetéből fakadóan működjön. A méh terét folyamatosan tisztán kell tartanunk, melyben segít a havi vérzés életünk egy részében, de a mai világban ez önmagában nem tudja tisztán tartani a női méhet, nem tudja kitisztítani azt a mérhetetlen mennyiségű szennyeződést, ami ma éri a nőt… s amit hordoz magában sok ezer év történelmének lenyomataként, lerakódásaiként. Női létünknek, méhünk terének tisztításához számos egyszerű és nagyszerű módszer és eszköz található az ősi tudás-tárban. Ezeket vesszük elő megfelelő sorrendben és ritmusban, hogy a tisztulás, az aktiválás, az erősödés egy jól eső, gyengéd folyamatban történjen meg.
A méhet és vele a női energiarendszert fel kell készíteni ahhoz, hogy megkezdhessük a női vérmisztérium beavatásokat. Megindulva nőiségünk kiteljesedésének útján… felnőve újra önmagunkhoz… megérkezzünk NŐI TELJESSÉGÜNKbe:
Az ősi női tudás ott él mindannyiunkban… csak azért nem éljük, mert ebben az életünkben nem történtek meg velünk azok az élet-események, melyek ezeket a kódokat aktiválták volna.
A gyakorlatok, meditációk, szertartások, rituálék, ünnepek során a saját megélések módszerével gyógyulunk egy magas energia szintű térben. Amikor beszélünk valamiről, az elménkkel és a tudatos tereinkkel dolgozunk… az élet-élményben e mellett részt vesz a testünk is, minden sejtünkkel, érzelmi mezőnkkel. A beavatásokon megkapjuk azokat a kulcs-ingereket, melyek direktben hatnak a testünkre, sejt-memóriánk tereire. A testi megélés zsigeri szinten hat ránk, így a változás – megfelelő tudatosító beszélgetésekkel együtt – átíródik lényünk minden szintjére. Az áthangoló munka egyszerre hat testi, érzelmi, mentális, energetikai és lélek (morfogenetikus mező, epigenetikus tér) szinten. Így tudjuk a hordozott blokkok, kódok, programok, elavult minta-, érték-, és hit-rendszerek oldását véglegesen megtenni, hogy a változás, amiért dolgozunk valódi és hosszan tartó legyen.
A női kör tere áldott tér. Egy tér, ahova megérkezhetsz és megpihenhetsz. A tér, ahol egyszerűen csak önmagad lehetsz… Az, aki épp az adott pillanatban vagy. Nem más… Nem több, nem kevesebb… Egyszerűen az, aki vagy. Egy tér, ami teret ad és megtart… Egy tér, amibe beleengedődhetsz… és átadhatod magad a szabad létezésnek. Mert ez a tér, s az azt alkotó nők, lányok és asszonyok ugyanolyan őszinte létezéssel vannak körülötted. Az együtt-létet tapasztaljuk, s a belőle fakadó örömöt ünnepeljük. Együtt vagyunk, megosztjuk magunkat és életünket egymással, tanúskodunk egymásnak, kísérjük, segítjük, támogatjuk egymást… s együtt örülünk az örömteli dolgoknak. Egy tér, ami megnyílásra invitál téged… mert ebben a tiszta térben megengedhető… s megengedheted magadnak. Ez a tér biztonságos. Minden szinten, s minden téren. Ez a tér egy elvárások, minősítések, és mindennemű bíráskodás, ítélkezés nélküli tér. Egy biztonságos tér, melyben az egymás őszinte megnyílása felé érzett hálánk megnyitja belső önmagunkat. Egy tér, mely megtartja magának mindazt, ami benne történik. Közös kincsként kezel minden tapasztalást, s mások számára ezekből hírt nem kreál. Egy kötelességek nélküli tér. Egy lehetővé tevő, megengedő tér, ahol gyakorolhatod az önmagadként való szabad létezést. Egy befogadó és meghagyó tér, mely elfogadja azt, aki vagy, amilyen vagy, amit teszel, s amit nem teszel. S egy felelősségteljes tér is egyben, ahol mindannyiunk felelősséget vállal önmagáért.
Együtt teremtjük a közös teret… azzal, hogy jelen vagyunk benne, és összeadjuk azt, amink van 🙂 Az én jelenlétem pedig ebben, hogy lehetővé tegyem mindannyiunk számára azt, hogy a legjobb önmagát tudja kihozni magából a folyamat során.
Tudom… egy ilyen tér a mai világban ritka és a luxus kategóriába tartozik… de létezik 🙂
Hívlak téged… leány, nő, asszony, nagyanya… ki ébredsz, s emlékezel.
Hívlak téged, hogy lépj a tettek mezejére, vedd kezedbe életed!
Ha úgy érzed megérettél valami újra… ami igazából ősi…
Hívlak, téged, a Nők közé, akik emlékezni, gyógyulni és felszabadulni vágynak…
Várlak…
Design by Nimbus.