Szabadi Zsuzsanna vagyok.

A Lótuszvirág, aki a Szabadságból érkezett…

… megjárta a hadak útját, s lelkének szabadságát megteremtette újra… itt a földi élet-térben.

A nevem folyamatosan emlékeztet arra ki is vagyok. A lótusz virág ereje él bennem, kinek magja a sárban fogan, ott kezdi életét. Majd keresztül verekedi magát a zavaros mocsár vizén, hogy kiérjen a felszínre, kinyissa szirmait, és beleragyogja magát a térbe. Átadja rezgéseit ennek a világnak, és lámpásként világítson azoknak a lótusz magoknak és száraknak, akik épp élik saját folyamatukat… s törnek előre a zavaros vízben… mert tudják, mert érzik… hogy haladniuk kell…

 

A kiút befelé vezet…

Ezen életem központi élet-témája az élet-feladatom: Az Emlékezés:

  • Eredendő szellemi Énem és a földi énem összehangolása,
  • Lélek terem információs terének tisztítása
  • A lényem földi terekbe való újra érkeztetése
  • Jelenlétem földelése, gyökereztetése
  • Szellemi, lelki és emberi részeim összekapcsolása
  • Az egységem újra teremtése
  • Önmagamban való kiteljesedés

… hogy újra az lehessek, ami eredendően vagyok.

 

 

Az Én-keresés

  • Ön-megfogalmazás
  • Ön-érzet
  • Ön-formába öntés
  • Láthatóvá válás
  • Ön-megvalósítás
  • Ön-kiteljesítés

Életem folyamatában ehhez hívtam be egymás után az élet labirintus tereit, melyek célja a részletes önelemzés volt. Így találtam ki az elme és az materiális világ három dimenziós teréből, s fedeztem fel lényem és létezésem egyre tágabb spektrumát.

Az ön-elemzés, a tudatos önismereti munka szükséges az ön-megtaláláshoz, az Én megtalálásához… lelkem újra formába öntéséhez.

Az életem sorra hozta el azokat a tört-én-éseket – mint labirintus tereket a tükörvilágban – melyek önmagába szippantó örvényként körém teremtődtek, tele megmutatkozó paradigmákkal, zárt (önmagamra zárt) rendszerként. Ezek célja, hogy lépten-nyomon önmagam gondolati és érzelmi korlátaiba ütközzek, s így megismerhessem a blokkokat, hitrendszereket, mintákat, melyek a mély rezgésű földi éjszaka időszakában a terem, lényem részeivé váltak… A tudatos én-keresés, a sorra elérkező felismerések egyre tágabb tudatosságú tereket tártak elém. ÖnMAGam újra megtalálásának folyamatában elérkeztek azok a pontok, ahol túlléptem önmagamon, az addig érvényes ‘egyetlen valóságaimon’. Felül kellett múlnom önmagamat… egymás után sokszor… hogy immáron több legyek, mint voltam, s egy kitágultabb tudatossággal bíró önmagamként tudjak jelen lenni. A tapasztalás bölcsességével gazdagabban…

 

 

Üzletasszonyból lett Életasszony…

Megjártam az elme illúziójának terét, megismertem belülről. Éltem a materiális világ illúzió-mátrixában. Jól ismerem ezeket a tereket.

Járom saját utamat. Elengedtem a falakat, a kezem, lábam megbénító energetikai béklyókat, s a körém kódolt lehelet vékony kód-burkokat. Kitisztítottam a teremből a lerakódásokat, a sarat, a súlyokat. Letöröltem a port, s előengedtem rég elfeledett, elfojtott, elnyomott, elpárolgott én-részeimet. Tisztítom a teremet, és minden megélt pillanattal hangolom magam a régiből az újra. A töredezettségből az Egységbe. A nehézből a könnyedbe. A szenvedésből az örömbe. Az áldozati állapotból a tudatos élet-vezetésbe.

Megjártam a hadak útját… s megérkeztem a békébe. A két-ségből az Egy-ségbe.

Megérkeztem, s készen állok arra, hogy átadjam tapasztalataimat, eszközeimet. Készen állok arra, hogy emlékeztesselek téged arra, hogy:

A kiút befelé vezet…

… s minden, amivé lenni szeretnél, már ott van benned…

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük