Szabadi Zsuzsanna vagyok.

A Lótuszvirág, aki a Szabadságból érkezett…

… megjárta a hadak útját, s lelkének szabadságát megteremtette újra… itt a földi élet-térben.

A nevem folyamatosan emlékeztet arra ki vagyok erre az életre… s milyen minőségemet élem. A lótusz virág ereje él bennem, kinek magja a sárban fogan, ott kezdi életét. Majd keresztül verekedi magát a zavaros mocsár vizén, hogy kiérjen a felszínre, kinyissa szirmait, és beleragyogja magát a térbe. Átadja rezgéseit ennek a világnak, és lámpásként világítson azoknak a lótusz magoknak és száraknak, akik saját folyamatuk sötétben tapogatózó részét élik… s törnek előre a zavaros vízben… mert tudják, mert érzik… hogy haladniuk kell… valahova… valamerre.

 

A kiút befelé vezet…

Ezen életem központi élet-témája az élet-feladatom: Emlékezés és Emlékeztetés

  • Eredendő szellemi Énem és a földi énem összehangolása
  • Szellem tereimben bekövetkező megváltások integrálása
  • Lélek terem információs terének tisztítása, felszabadítása
  • A lényem földi terekbe való újra érkeztetése
  • Jelenlétem földelése, gyökereztetése, horgonyzása
  • Szellemi, lelki, emberi, testi részeim összekapcsolása
  • Az egységem újra teremtése
  • Teljes önMAGom megélése

 

 

Az Én-megvalósítás folyamata

  • Ön-tudat = Ön-érzet + Ön-értékelés
  • Új formába öntés
  • Láthatóvá válás
  • Ön-megvalósítás
  • Ön-kiteljesítés

Életem folyamatában ehhez hívtam be egymás után az élet labirintus tereit, melyek célja a részletes önfeltárás és önelemzés volt. Így találtam ki az elme és az materiális világ három dimenziós teréből, s fedeztem fel lényem és létezésem egyre tágabb spektrumát, míg rátaláltam a végtelen létezésem teljességére.

Az ön-elemzés, a tudatos önismereti munka szükséges az ön-megtaláláshoz, az Én megtalálásához… a mindennapi gyakorlás pedig szükséges lelkem formába öntéséhez.

Az életem sorra hozta el azokat a tört-én-éseket – mint labirintus tereket a tükörvilágban – melyek önmagába szippantó örvényként körém teremtődtek, tele megmutatkozó paradigmákkal, zárt (önmagamra zárt) rendszerként. Ezek célja az volt, hogy lépten-nyomon önmagam gondolati és érzelmi korlátaiba ütközzek, s így megismerhessem a blokkokat, hitrendszereket, mintákat, melyek a mély rezgésű földi éjszaka időszakában lényem részeivé váltak… A tudatos én-keresés, a sorra elérkező felismerések egyre tágabb tudatosságú tereket tártak elém. ÖnMAGam újra megtalálásának folyamatában sorra érkeztek el számomra azok a pontok, ahol túlléptem önmagamon, az addig érvényes ‘egyetlen valóságaimon’. Felül kellett múlnom önmagamat… egymás után sokszor… hogy immáron több legyek, mint voltam, s egy kitágultabb tudatossággal bíró önmagamként tudjak jelen lenni. A tapasztalás bölcsességével gazdagabban… Ebben az életemben a világ-megváltó minőségemet élem., aki tudja, hogy nem beleszületünk egy világba… hanem mi magunk teremtjük azt. Belső világunk mintázata formálja azt a világot, melyet magunk körül látunk, érzünk, tapasztalunk s életnek hívunk… s ha ez a külső világ nem olyan mint amire vágyunk, akkor belső világunk folyamatos megváltásával tudunk ezen változtatni.

 

 

Üzletasszonyból lett Életasszony…

Megjártam az elme illúziójának terét, éltem a materiális világ illúzió-mátrixában. Jól ismerem ezeket a tereket… s amikor megérett bennem a kész-tetés elengedtem a falakat, a kezem, lábam megbénító energetikai béklyókat, s a körém kódolt lehelet vékony kód-burkokat, a leszabályozó, lekorlátozó rendszereket, s az ezeket fenntartó kód-elementálokat. Kitisztítottam a teremből, fizikai szféráimból, testemből a lerakódásokat, a sarat, a súlyokat, a nehéz élet minőségét fenntartó biokémiai, érzelmi, gondolati tartalmakat. Letöröltem a port, s előengedtem és integráltam rég elfeledett, elfojtott, elnyomott, elpárolgott én-részeimet. Megtisztítottam teljes teremet, és minden megélt pillanattal hangolom magam a régiből az újra. A töredezettségből az Egységbe. A hiányosból a teljesbe. A szűkösségből a bőségbe. A nehézből a könnyedbe. A szenvedésből az örömbe. Az áldozati állapotból a tudatos élet-vezetésbe.

Megjártam a hadak útját… s megérkeztem a békébe. A két-ségből az Egy-ségbe.

Megérkeztem, és a mindennapok terében élem… itt a Földön, emberként.

Jelen életem egyik szála arról szól, hogy jelenlétemmel segítem, kísérem azokat a lelkeket, akik erre az életükre tették fel a Vaskorból való ébredésükről szóló komoly belső munkát. Olyan lelkek mellett vagyok jelen tanítóként, gyógyítóként, akikkel lélek-szerződésünk van erre és megérkeztek abba a készen-léti állapotba, mely képessé teszi őket az önMAGuk teljességébe való visszatalálásra, és arra a végtelen összetettségű munkára, ami ehhez kell.

Amikor elérkezik az idő számodra… itt vagyok, hogy emlékeztesselek téged arra, hogy:

A kiút befelé vezet…

… s minden, amivé lenni szeretnél, már ott van benned…