Méh-munka

by , on
nov 13, 2018

 

„Különleges, gyönyörű virág vagyok, gyógyító fű, szívvel, értelemmel, mellekkel, csípővel, és anyaméhvel! Eljövök megszentelt földi orvossággal, hogy meggyógyítsam önmagam.”

(Queen Afua hercegnő)

 

A nő gyógyítja önmagát… s ezáltal gyógyul a kollektív nőiség tere, az emberiség kollektív tere, s a földi világ egésze. A vaskor öntudatlan rombolásának következmény-rendszerében élve, annak súlyát, sarát, terheit magunkban hordozva ez a folyamat sokszor nem könnyű. Munkánk a méhhel kezdődik. Saját méh-terünk újraébresztésével, felszabadításával, megtisztításával. A méh-erő-tér működésének újraindításával. Itt és most, a mai világban élő nőként, ebben a kollektív energetikai állapotban a legfontosabb feladatunk a méh energia rendszerének helyreállítása. Ezzel visszakapcsoljuk tudatosságunkat az Univerzális Egység működési rendjére. Mindezt tesszük egészségünk és jól-létünk érdekében. Személyi és kollektív energetikai szinten párhuzamosan.

 

A mai kor női testben létező emberei számára elsődleges feladat annak a felelősségnek a felismerése és felvétele, mely arról szól, hogy meggyógyítsa magát. Újra megnyissa magát (testét, és elméjét) azon terek felé, ahol újra kapcsolatba tud lépni eredendő képességével, mely által természetes módon, a levegő, a tűz, a víz és a föld, elemek egybehívásával, a Szer-Elem energiáinak újra aktiválásával meg tudja gyógyítani magát. Meggyógyítani a felejtés, a nem emlékezés állapotából, majd emlékezeté vissza nyerve, erejét újra megtalálva, meggyógyítani magát az elszeparáltságból, az energiátlanságból, az erőtlenségből. S amint a nő erejébe újra visszatalál, akkor a nő következő feladata meggyógyítani magát a lerakódásoktól, a terhektől és elkoszolódottságtól. A túlterheltségtől és a szó szerint ‘szemetes ládának’ levéstől és lestrapált ‘mosógépnek’ levéstől.

Emlékezzünk! S emlékezetünk elvisz minket olyan terekbe, ahol magától értetődően jelen van azon tudás kincs, mely mindezen folyamatainkat segíti, szolgálja. Tanuljuk vissza saját testünk energetikai működését, tisztítsuk meg magunkat az utóbbi 4 ezer év történelmének saraitól, gyógyítsuk be sebeinket, s engedjük el az igen hosszú idők óta hordozott terheket. Újra emlékezve a nő látja és tudja, hogy első dolga önmaga megtisztítása, majd erejét visszanyerve önmaga újra töltése. Ez minden ma élő leány, nő és asszony saját feladata.

Rajtunk áll, hogy folytatjuk-e áldozati szerepvállalásunk…

… vagy inkább magunkhoz térünk, s felállunk.

Igen lehet folytatni azt, aminek folyásában itt találtuk magunkat, s lehet követni beidegződött régi szokásokat. Lehet sodortatni magunkat régi minta-rendek által, melyek energetikai következménye a női méh világszintű mélységesen mély állapota. Az, aki emlékszik, tudja, hogy nem mindig volt ez így. S látja, hogy honnan indult, min ment keresztül, s hol tart most a kollektív női létállapot itt a Földön. Látja az utóbbi pár száz év folyamatában, hogy a végletek végletének állapotában vagyunk…  van a női lét sorsa. Az emlékező nő azt is tudja, hogy nincs már időnk arra, hogy ezen a helyzeten keseregjünk, vagy azért bármit vagy bárkit hibáztassunk. Az idő itt van, cselekednünk kell… amúgy női módra. Egyszerűen, nagyszerűen. Felvesszük saját felelősségünk, s nekilátunk egyéni feladatunknak, hogy önmagunk egyéni tereiben rendet rakjunk. Mindenki a saját háza táján. Testünk, elménk, és lélek-tereink mezején. Ez a dolgunk. Tisztító, feloldó, aktiváló, áthangoló, újra töltő munka.

A mély rezgésű frekvenciákon megélt vaskor öntudatlan történelmének lenyomataként hordozzuk magunkban mindazon fájdalom és szenvedés energetikai mintázatát, melyet sok életen keresztül éltek meg a lelkek a földi térben. A szenvedés mintázatokat, a fájdalom kristályokat, a sérülés szilánkokat hordozzuk méhünk terében, sejt és DNS szinten, elménk terében, s a morfogenetikus mezőnkben. Ezen időszak lenyomataként hordozzuk testünk, elménk és lélek-terünk szintjein azokat a beidegződéseket, hit- és minta rendszereket, szokás rendszereket, paradigmikus gondolkodásmódokat, beégett, beidegződött kódokat és programokat, melyek ezen időszak élet-élményeiből fakadnak, s melyeket generációról generációra örökítettünk egymásra sok ezer év történelmének távlatában. A női tudás elpárolgott, az átadó láncok megszakadtak, alapvető női energetikai tudás nélkül élünk sok-sok generáció óta. A nőiség kollektív teret gyengítő, károsító, terhelő élettér viszont egyre csak erősödött, az utóbbi kétszáz évben pedig a végletekig elment. Mindezen okok össz-következményeként meg kell látnunk, hogy a legtöbb nőnek valami problémája van a méhével. Még azoknak is, akik bár betegséget még nem idéztek elő testükben, de női energia rendszerük épphogy csak minimális szinten működik. Minden csak viszonyítás kérdése. Ahhoz képest, amilyen eredendő női létállapotunk, amit erőnek, egészségnek, energikus, teljes női életnek nevezünk, ahhoz képest a ma élő nő épp, hogy leledzik. S most elérkezett az ideje annak, hogy újra erőre kapjunk s megújuljunk. Saját egyéni gyógyulásunk a kulcs ahhoz, hogy a földön csodálatos gyógyulási folyamatok mehessenek végbe, s az emberiség tere felszabaduljon. Itt az idő, hogy önmagunk gyógyításán keresztül újra élhessünk a SzerElem-energia állapotában, amikor is minden pillanatban, s minden sejtünket átjárja az ÉletErő.

Itt az idő, hogy életünket kezünkbe vegyük.

Itt az idő, hogy újra kapcsolódjunk.

 

Segítek, ha kéred. Emlékezőként, nőként, társként, nővérként.

Felajánlom tapasztalataimat, tudásomat, eszközeimet saját belső munkád katalizálásához. Teszem ezt Szakrális Női tanító és Gyógyító minőségemben, Lélekgyógyász eszköztárammal, Életasszonyságommal.

 

“A méhem szent, és az életem is az.

A méhem a menny kapuja itt a földön,

és az életem is az.”

(Queen Afua hercegnő)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük