Thaiföldre érkezvén már másnapra kiderült, hogy itthon fogom magam itt érezni.

Piac mindig van!

Folyamatosan… és az áru… végtelen és gyönyörűséges. Élettel teli gyümölcsök és zöldségek… Hatalmas piac, rengeteg alapanyaggal, és hosszú-hosszú sorokon keresztül csak vega és vegán ételek.

És minden piacon vannak ebéd főző nénik 🙂 mozgó konyhás “objektumokkal” (robogóra hegesztett grill vagy wok gázfűtéssel).

Ahogy megláttam őket, megálltam. Sokáig figyeltem őket és azt, amit csinálnak. Olyan megkapó volt a jelenlétük… Érzem már most tanulok tőlük… Olyan egyszerűen teszik, amit csinálnak, hogy sejt szinten mozgatott meg ez az érzés. Néztem őket, ahogy leguggoltak és a földre helyezett vágó deszkán felvágták a zöldségeket, majd felállva olajat mértek a már forró wokba. Ahogy megszórták chilivel és fokhagymával, hagymával, majd bele a sok zöldség. Két percig sütik, és kész…

Az íze? Édes Istenem!

Ez az étel maga az élet…

El is méláztam magamban ezen az egyenleten…

ÉTEL = ÉLET

Milyen életet akarunk élni? …

… olyan ételt együnk!

 

Ez a néni a kedvenc séfünk. Kézzel-lábbal “megbeszéltük” mi legyen a mai menü. Mondanom se kell, kiváló ebédet rittyentett nekünk kb. 3 perc alatt.

 

Olyan, de olyan jót ettünk! Grill halat, csípős szósszal, sokzöldséges-rákos rizzsel. Az étel fenséges… s e mellett az étkezés legszívetmelengetőbb adaléka az, ahogyan bánnak velünk az emberek. Csodálatosak…. mert emberek… Igen, ez az az érzés… Úgy érzem, hogy ők még Emberek… Jelenléttel, szeretettel, együttérzéssel, valódi kapcsolódással…

 

 

Ahogy ide csöppentünk a Föld e messzi tájára, megindult bennem valami. Tisztán érzem. Oly egyszerűséggel és könnyedséggel áramlik minden. Magától értetődően teszek olyan dolgokat, melyeket már régóta tervezek… mint például az egészséges reggeli. Az utóbbi hetekben ez egyszerűen csak van. Reggelente, mielőtt neki indulunk eszünk egy erőt adó reggelit: mindenféle gyümölcsöt. Ez már most szokásunkká vált 🙂 Olyan finomak, nem lehet elmenni mellettük, nem lehet őket megunni. Mindennek olyan csodálatos íze van. Minden étel élettel teli. A finom gyümölcs reggelit néha kombináljuk helyi “édességekkel”, melyek nagyon eredeti módon, de különbözőképpen van banánlevélbe csomagolva. Az édességek rizsből, kókuszkrémből, különféle gyümölcsökből vannak.

 

Annyira könnyű itt egészségesen élni. Testnek-léleknek egyaránt tápláló ételhez jutni. Azért könnyű, mert minden sarkon ez van…

… és eszembe jutottak az otthoni sarki lángososok, és a kóla automaták, a strandokon lévő műanyag kaják.

Kánaánban élek…. már látom… itt is minden sarkon utcai ételt árulnak… de ezek valóban embernek valók. Akárhol fog el az éhség, vagy a szomjúság, bármerre is járunk… körbenézek, és valamelyik sarkon találok egy olyan helyet, ahol csodálatos ételeke készítenek, vagy egy gyümölcs árust, ahol frissen készített gyümölcs leveket lehet beszerezni.

Úgy érzem, megmozdult valami bennem. Érzem, ahogy az ‘egyetlen valóságom’ mozgolódik… és érzem azt a felszabadító örömöt, mely átjár… itt nem nehéz egészségesnek lenni…

 

 

Édes Istenem! Ezt a helyet nekem teremtették.

Bárhova megyek enni egy büfébe, egy étterembe, kifőzdébe, bisztróba vagy hívják bárhogy a helyet, ahol főznek… és mindenhol étel van. Nem kaja, nem műanyag, nem fűrészpor, hanem étel… ami maga az élet. Csodálatos alapanyagok, egyszerű ám nagyon ízletes elkészítési módok, és remek emberek.

Na és az étlap?

Magyarországon mióta vegán módon eszem Budapesten kívül nem volt alkalmam étteremben enni. Sok helyen a tojásos nokedlin kívül semmi nincs az étlapon, ami vegetáriánus, és ha esetleg bármi egyéb fellelhető, az nem lehet más, mint rántott sajt, vagy gomba… persze olcsó emberi fogyasztásra még eredeti formájában sem alkalmas ‘olajban’ sütve…

Thaiföld Kánaán számomra. Az éttermekben az egész étlap nekem szól. Meg is vagyok ettől illetődve… Otthon azért nem tudtam választani étel egy étlapról, mert nem volt benne semmi nekem való… itt Thaiföldön azért nehéz választani, mert elveszek a bőség tengerében… s csak azt érzem, hogy mindet kérem, a megfelelő sorrendben 🙂

Thaiföldön az emberek – persze akiket még nem ért el a nyugat szele – olyan egészségesen és teljesen táplálkoznak, hogy hetek teltek bele, hogy elhiggyem. Már mikor megérkeztünk ebbe az országba, éreztem, sokat fogok itt tanulni… most már érzem, hogy a táplálkozás lesz az egyik fő eleme új tudományomnak. Az itt élők nem esznek gabonát – csak rizst (glutén mentes) -, és nem esznek tejet és tejterméket. Az itt nincs. A trópusokon nem szokás. Így könnyű nekem… nagyon élvezem…

 

A helyi piacon vásárolják a gyönyörűbbnél gyönyörűbb zöldségeket. Az ételek alapvetőn zöldségből készülnek. Minden étel. Majd, ha szeretnének bele csirkét, marhát, halat, rákot… akármilyen herkentyűt, azt pluszban teszik bele. Tehát egy étteremben az étlap úgy néz ki, hogy tele van zöldség ételekkel, amihez lehet húsfélét kérni… Kánaáááán 🙂

Olyan könnyű vega “éttermet” találni, mint otthon gyrosz-ost. Ezeken a reggeliztető standokon lehet a legjobbat enni. Ez a bácsi legalább olyan jól főz, mint amilyen kedves 🙂  Fantasztikusan kreatív zöldséges ételeket kínál olyan áron, amit alig akartunk elhinni… és még ehhez az ő személye… Istenem!

Természetesen nála is az ételekhez alapból jár a nagy tányér friss zöldség és az ivóvíz. Ahogy megérkezünk, hozza a nagy kancsó vizet a poharakkal (ahogyan már megszoktuk thai “éttermekben” bármerre jártunk eddig). S mikor kihozza az elkészített ételt, grátiszba kapunk egy nagy tál friss, csoda ízű zöldséget is… Ez itt így szokás…

 

 

… és nézem, ahogyan a mellettünk lévő asztalnál egy meglett férfi ember eszi a zöldség ételt… s eszi hozzá a friss uborkát…