Az egyik legfontosabb teendőnk saját nőiségünk gyógyításának folyamatában az első vérzésünk élményével való foglalkozás.

Ta hogyan élted meg?

Felkészülve, vagy felkészületlenül?…

Mi történt veled?

Ki volt veled?

Megrázkódtatás volt számodra?

A mai világban sajnos a legalapvetőbb tapasztalás a sokk élmény. A női tudás, az ősi női bölcsesség immáron több generáció óta nem kerül átadásra a nők között. A legtöbb mai lány életébe úgy érkezik el az első vérzése, hogy azt sem tudja mi az. Ebből kifolyólag sokakat megrázkódtatás ér, s az első érzés, ami női létének eme alapvető részéhez fűződik az a ‘valami baj van velem’ érzés, ez a vérzés egyáltalán nem normális, egyáltalán nem természetes, biztos beteg vagyok… stb.

Ma élő nőként legtöbbünk úgy éli meg első vérzésének élményét, hogy annak semmi köze nincs az ünnephez…

… Ünnep… természetes módon így kellene megélnünk első holdvérünk megérkezését.

Amikor az ember eredendő természetének megfelelő módon élt, értékrendjét a természeti ciklusok, a természettel való együtt rezdülés, az élet szentségének tisztelete, s a létezés öröme határozta meg, s ennek megfelelően élte az életét. Ebben a természet-azonos Rendben egy leány életében elérkező első vérzés, a legnagyobb ünnep volt. Ünnepelte őt édesanyja, nagyanyái, apja, testvérei és az egész közösség. Ünnepelték a leányt, aki belépett a nagyra becsült felnőtt nők körébe. Ünnepelték az életet magát, s ünnepelték azt a körfolyamatot, mely magát életet szüli a földi világba. Ünnepelték a kincset, a teremtő erőt magát, s ünnepelték a kis élet-magokat, melyet a leány női testében őrzött, s melyek közül az egyik épp megérett, s életre kelt.

 

Gondoljunk bele, menjünk vissza életünk ezen szakaszába, s őszinte szemekkel és szívvel nézzük meg, hogy a mi időnkben ez hogyan történt. Lehetséges, hogy nem találunk benne ünnepet. S az is előfordulhat, hogy kellemetlen vagy akár fájó érzéseket találunk… saját történetünkben. Járjuk végig érzet és tapasztalati világunkat. Milyen érzések fűződnek a mi életünkben saját vérzésünkhöz?

A belső munka nagyon fontos nőiségünk feltérképezéséhez, s annak gyógyításához. Egy olyan egyszerű és apró történet az életünk mezején, mint az első vérzés élménye teljes személyiségünk kialakulásában szerepet játszik.

Az első vérzés élménye meghatározza

        • a nőiségünkbe való hitünket
        • a női önbizalmunkat
        • a test-képünket
        • a később megélt szexuális élményeket
        • a szülés élményét
        • párkapcsolati képességeinket
        • a vérzés elmaradás folyamatát s annak minőségét

Amennyiben ez az aprónak látszó történet számunkra káros módon zajlott le az életünkben, s ennek gyógyításával nem foglalkozunk, a megélt történet érzelmi rendszere, s annak frekvenciája fogja meghatározni nőiségünk, nő-ségünk megélésének pillanatait egész életünkben. Ez az első női történet hatalmas változásokkal együtt járó élmény. Különösen nagy hatással bíró élet-élmény a test-képünkre, a női létünkre vonatkozóan. Fontos feltérképeznünk, hogy ebben a történetünkben milyen érzések tapadtak meg (bűntudat, szégyen), melyek szó szerint ráragadtak nőiségünkre. Fontos tudnunk, hogy hogyan is történt, mi is történt akkor… És amennyiben lehetőség van rá gyógyítani magukban, oldani a saját történetünket.

Ezért is dolgozunk oly’ sokat ezzel a témával a szertartásokon és a gyakorlati órák tereiben. S bíztatok minden leányt, nőt, asszonyt arra, hogy a tisztító, áthangoló gyakorlatokat végezze otthon is, hogy ennek az élménynek az áthangolásával egy új nőiség  megélésének adjon lehetőséget az életében. Azok, akik most érkeznek el életük ezen jeles eseményébe pedig, már másképp élhetik azt meg. Fontos a lány gyermekek felkészítése, és az is nagyon fontos, hogy a család nő tagjai ünnepet varázsoljanak a leány életébe.

 

Fontos és szükséges változtatni azon az állapoton, ami a mai világban jelen van. Amit a ma élő nő át tud adni gyermekének, az sokszor maceráról, görcsökről, fájdalmakról szól. Erős és túl hosszú vérzésről, nagy vérveszteségről. Fáradtságról, depresszióról… S az ezek után felsejlő útálatról, kínlódásról, ‘nemszeretemségről’. A mai nő egyik legfontosabb dolga ismereteinek, tudásának tágítása. fontos, hogy emlékezzünk… emlékezzünk arra, hogy ez nem mindig volt így, s arra, hogy milyen okokból kifolyólag vagyunk ott, ahol most vagyunk. Csak a női havi vérzésről beszélgethetünk napokat, heteket… annyi az ismeret.

 

Nem volt mindig így, s nem is kell, hogy így legyen. A női méhek tisztításának és energetizálásának tudásával minden nő átveheti az irányítást teste működésének terében.

Határozzuk el magunkat, s lépjünk ki áldozati perspektívánkból.

Váljunk saját testünk, saját női létünk mesterévé.